Afrika múzeum

A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea.
Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.
A múzeumot, egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.

Link

Folly Arborétum

Amikor az arborétumot szeretnénk bemutatni, mindig olyan szavak jutnak eszünkbe, mint a béke, nyugalom, madárcsicsergés, a kabócák zenéje… mindez méltóságteljes, bölcs örökzöldek ölelésében.

Dédnagyapánk ültette az első fákat, Nagyapánk dacolva a kommunizmussal tovább folytatta a munkát, aztán Édesapánk visszaszerezte az ellopott területeket és megnyitotta a nyilvánosság előtt a család féltve őrzött kincsét. Az ő nagyságukhoz igyekszünk felnőni most mi, a negyedik generáció. Szeretetük, hitük és kemény munkájuk ott van a fák között, s így mindez sokkal több számunkra, mint dendrológiai értelemben vett látványosság. Épp ebben rejlik különlegessége az ide látogatók számára is, akik azonnal érzik a különös atmoszférát.

Link

Hegyestű

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Panoráma térkép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Link

Szent György-hegyi bazaltorgonák

A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája a képen látható oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb “lepények” formájában terült szét a homokból és agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek.

Link

Szigligeti Vár

Immáron 750 éves múltra tekint vissza Magyarország egyik leglátogatottabb és méltán népszerű vára, a Szigligeti vár, a Balaton északi partján. Délen a Balaton partja mossa, északon pedig a tapolcai tőzeges mezőség és hegyek határolják. Bárhonnan közeledünk Szigliget felé, a régi vár mindenhonnan szemünk elé tárul. A szigligeti vár egyike azon kevés várainknak, amely a török időkben sohasem hordozta tornyain az oszmán felségjelvényeket. Derék katonái megőrizték függetlenségét 150 éven keresztül. Csak a Habsburg-gyűlölet pusztította el, felrobbantván falait.

Szigliget az ezerszínű balatoni táj egyik gyöngyszeme.

Link

A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen immár 6 kilométer, mélysége -136 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Link